"Színes álmok gyakran hazudnak, kik hisznek benne, fájón csalódnak."
Copyright:  Kovács Éva Mária          
Amióta az eszemet tudom, szinte azóta érdekel az álmokkal kapcsolatos témakör. Egész életemben kíváncsian fürkésztem az álmaim jelentőségét, és már hitetlenül is hittem, hogy az álmaim akarnak nekem mondani valami nagyon fontosat. Ha ébrenléti állapotban megvizsgálom az álmaimban megjelenő szimbólumokat és eseményeket, akkor igen sok információhoz juthatok, ami éber állapotban hasznomra is lehet.
Mindenki számára ismeretesek olyan álmok, melyeken nagyon jól tudunk szórakozni, mert olyan dolgokat lát, vagy csinál az ember álmában, amit itt a fizikai világban igen mulatságosnak, és akár lehetetlennek is tartunk. Léteznek meghatóan szép és érzelmes történések is, amin olyannyira elérzékenyülhetünk az alvásunk alatt, hogy még a fizikai test is könnyezni kezd - és arra ébredünk, hogy valóban sírunk. Hallhattunk már jósálmokról is, és azokról, amit rém-álomnak neveznek. Számtalan tanulmányt és filozófiai értelemben megközelített írást lehet találni az álmokról. Sokan próbálták már megfejteni az álmokban leggyakrabban elforduló, vagy megjelenő szimbólumok mondanivalóját. Hallhattunk már olyan személyekről is, akik úgy akarnak pénzt keresni, hogy azzal hitegetik az embereket, hogy majd ők megfejtik az álmaik üzenetét. Ez azért sem lehetséges, mert álmaink személyre szóló üzenetek, melyek éppoly egyediek, mint maguk az emberek. Egy ember álmát, szinte biztos, hogy egy másik személy nem tudja maradéktalanul tökéletesen értelmezni, legfeljebb néhány sajátos gondolattal, ezáltal némi segítséggel hozzá tud járulni, hogy társa szélesebb látókörben vizsgálja álmai jelentőségét.
Az álmoknak, és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítottak. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon is, bizonyos álmaikhoz egyenesen jóslat, és látomásszerű jelentést rendeltek.
Úgy gondolom, hogy minden ember a személyisége kíváncsiságának köszönhetően, valamilyen formában érdeklődést mutat a fizikai test pihenésének során megjelenő álmai iránt. Nem véletlen ez a "megértésre való törekvés", hiszen minden emberi testben ott van a lélek, aki alvásról-alvásra az üzeneteit küldi a személyiségen keresztül az embernek, akinek a jelenlegi fejlődésének egyik célja az értelem megnyilvánítása. És, hogy miért az álmokon keresztül, valamint miért abban a képi formában, amiben álmodjuk, jeleníti meg a lélek mondanivalóját előttünk? Erre, és még több esetlegesen homályban levő kérdésre szeretnék részletes, és érthető válaszokat adni azoknak az embertársaimnak, akik ebben a kérdésben nyitottak, érdeklődőek, és természetesen befogadóak is.
Mivel az emberiség ősidők óta sokat foglalkozott az álommal, elsőként szükségét látom annak, hogy az álom pszichológiai megközelítésének néhány tételét megismertessem az olvasóval.

Az álom tudományos értelemben vett pszichológiája
Az alvás látszólag az ébrenlét ellentéte, mégis sok közös van a két állapotban. Tudományosan megfogalmazva, az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti képek, és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal. A kutatók még ma sem értik igazán, hogy az emberek egyáltalán miért álmodnak, és jóval kevésbé értik azt, hogy miért éppen azt, amit álmodnak. Számos álomelmélet született már az alvás, és az álom funkciójának észszerű  magyarázatára, megalkottak több azonos elven alapuló megállapítást is (ami mégis különböző), de abban megegyezik minden elmélet, hogy az álmokra szüksége van az embernek ahhoz, hogy fizikailag és szellemileg egészséges maradjon, és az ember fejlődését is nagyban elősegíti.
Alvásunk négy fázisra osztható:


Szolgáltatások
Álmok
Álomfejtés
Álmok
Álmok
Átmenet az ébrenlétből az alvásba
Felületes alvás
Mélyalvás
Álomalvás (amit REM-nek neveznek, Rapid Eye Movement angol elnevezésének rövidítése alapján - magyarul "gyors szemmozgást" jelent)

A REM alvásban 10-20 másodperc hosszúságú szakaszokban gyors szemmozgások jelennek meg, a szívverés gyorsabbá válik, és az agy anyagcsere-sebessége gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. A REM alvás alatt szinte teljesen béna az ember, csak a szív, a rekeszizom, a szem izmai, és a sima izmok (amilyenek a belekben és a vérerekben vannak) kímélődnek meg. Amikor az ember alvásközben eléri a REM fázist, gyors szemmozgások rögzíthetők a szemek közelében. Ezek a szemmozgások annyira kifejezettek lehetnek, hogy a csukott szemhéjon kívülről szabad szemmel is láthatóak.
A többi alvás fázist (átmenet az ébrenlétből az alvásba, felületes alvás, mélyalvás) a pszichológia nem REM (NREM) alvásnak  nevezi.
A különbség a NREM és a REM alvás közt az, hogy a NREM-alvást üres agy jellemzi ellazult testben, míg a REM-alvást  látszólagos ébrenlét jellemzi a gyakorlatilag bénult testben. A kutatások alapján azt a következtetést vonták le, hogy a REM-alvásból felébresztett emberek álmai általában vizuálisan élénkek, furcsák, logikátlanok és összefüggéstelenek - azt az élménytípust képviselik, amit tipikusan az "álom" szóhoz szoktak kapcsolni. A NREM álmok ezzel szemben jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, nem annyira vizuálisak, érzelmileg nem annyira telítettek, mint a REM álmok, és sokkal inkább összefüggenek a nappali történésekkel.
Az alvásnak három fontos szerepet tulajdonítanak tudományos szempontból:


Nyugalmi funkció, amely maga a pihenés. Az elhasznált erőket újratermeli, regenerálja a testet.
Az agy aktivitása, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (minden kilencvenedik percben ebbe a felületes alvás fázisába kerülünk).
Az információk feldolgozása. Mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, és elkülöníti a lényegeset a számára lényegtelentől.

 
 
1.
1 2 3 4 5