Az alábbiakban foglaljuk össze a szeretet és a szeretet tövéről fakadó szerelem fajtáit, de mindenekelőtt legyünk tisztában azzal, hogy a szeretetnek és a szerelemnek ezek a típusai nincsenek meg ilyen tiszta formában a jelenlegi faj embereiben. Keverednek egyéni tulajdonságokkal, képességekkel, elkötelezettségekkel, korábbi inkarnációs tapasztalatokkal.
"Végtelen bölcsesség, és végtelen hatalom, csak végtelen szolgálatkészséget jelent akkor, ha végtelen szeretet vezérli."
Szolgáltatások
Az "álom szerelem" fő szempontját az érzékelés szabályozza, az érzéki örömök játszák benne a legnagyobb szerepet. Ez lehet fizikai vágy, érzelgősség, ami keveredik a lojalitással, szeretettel. Ez a fajta vonzalom erősen kötődik a formához. Az ember általában a külső megjelenési formát tartja fontosnak, egy álom társat képzel el magának, ami formában és megjelenésben feltűnően szépnek mondható. Valódi, őszinte rajongás ez, a szent szerelem egyik fajtája nagy magasságokban és mélységekben - de csapongó és rövid életű, mivel a legmúlandóbb emberi tulajdonságokra épül. Ebben az esetben megtanulandó lecke, hogy a formán túl is vannak szépségek, amelyeket értékelhetünk, és nem okozhatunk fájdalmat csapodárságunkkal.
Konkrét elme, objektív gondolkodás - "érdek szerelem".
Ebben a szakaszban a személyes érzelmek keverednek az objektív eszmékkel. A szerelem érzését erősen befolyásolja a pénz, a tekintély, és a családi vagyonok összekapcsolódásának vágya. A számító gondolkodás nagyobb stabilitást nyújthat a házasságnak. Veszélybe kerülhetnek azonban az érzések, érzelmek, mert alárendelődhetnek az anyagi javak szempontjainak. Még ha különböző temperamentumú is a két fél, bizonyos kielégítetlenségi érzés is torzíthatja a viszonyt. Itt a megértés, a türelem és a feltételnélküliség a kifejlesztendő tulajdonság!
Mentális képességek és az intuíció erősödésével a szerelem már magasabb szinten alapul, és ezért lényegesen tartósabb, ugyanis a szeretett lény igazi természetének felismerése is szeretetet és ragaszkodást vált ki az emberből. Az ilyen szerelem, már nem tud, és nem is akar ártani, és több életen keresztül is egymáshoz vonzza a párokat.
Isteni szeretet, ami az egész világ szeretetét jelenti. Akik erre képesek, azok a szentek, és a szellemi vezetők.
Házasság
Egy házasság létrejöttében kulcsfontosságú a szerelem. Jó esetben két ellenkező nemű ember akkor lép a házasság kötelékébe, ha nagyon szeretik egymást, és úgy döntenek, hogy együtt akarják leélni az életüket. Történjen bármi, ők akkor is kitartanak egymás mellett, hiszen a szerelem/szeretet hatalmas erőt ad nekik még a legnagyobb megpróbáltatások ideje alatt is. A házasság azonban sokkal komolyabb és felelősségteljesebb dolog, mint azt napjainkban gondolják, mert ennek a cselekvésnek is komoly misztériuma van. A házasságkötés lényege abban áll, hogy két ember feltétel nélküli szeretettel vonzódik egymáshoz, melynek a hátterében ott van az Isteni (szeretet). A házasság szentsége is éppen olyan világosan és határozottan kimutatja a szentség jellegzetességeit, mint a keresztség, vagy az oltáriszentség. Megvan benne a külső jel, és a belső kegyelem egyaránt. A házasságot jelképező tárgy a gyűrű, vagyis a kör, amely az örökkévalóságot és az egységet szimbolizálja.
A házasságkötés szertartásának alkalmával, a felek szent fogadalmat tesznek egymás és Isten előtt, hogy együtt maradnak jóban-rosszban, egészségben-betegségben, és amíg a halál el nem választja őket, kitartanak párjuk mellett, és kölcsönösen segítik egymást.
A hatalmi ige az ősi formula, ami ezt a fogadalmat szentesíti: "Az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek nevében".
Végül a hatalom jelképeként a kezek összekapcsolása, amely a két élet összefonódását jelképezi. Ezek a szentség külső, lényeges részei.
A belső kegyelem a két ember gondolatainak és érzelmeinek egyesülésében rejlik, ez teszi lehetővé a két személy szellemi egységének megvalósítását, ami nélkül a házasság nem igazi házasság, hanem csupán két testnek időleges kapcsolódása. A gyűrűk átadása és elfogadása, az ige elmondása, a kezek egybekapcsolása, ezek képezik a jelképes allegóriát. De ha a résztvevők a belső kegyelmet nem fogadják be, nem tárják ki magukat annak befogadására azzal a gondolattal, hogy fenntartás nélkül, teljes lényükkel kívánnak egymással egyesülni, akkor a szentség elveszti számukra áldásos jelentőségét, és csupán csak külső formaság marad.
A házasságnak a fentieken kívül mélyebb értelme is van!
Minden vallás egyöntetűen hirdeti, hogy a házasság a földinek és az éginek az "egybeszerkesztése", az Isten és az ember egyesülésének jelképe. De az értelme még ezzel sincs kimerítve, mert a házasság a szellem és az anyag, a szentháromság és a világegyetem közötti kapcsolatnak is a jelképe. Ilyen mély, és ilyen messzire mutató jelentősége van a férfi és a nő egyesülésének a házasságban.
A házasságban a férfi a Szellemet, az Élet hármasságát, a nő az Anyagot, a formaképző anyag hármasságát képviseli. Az egyik adja az életet (férfi), a másik elfogadja és táplálja (nő). Egymást kiegészítik, mint egy egészet alkotó két fél, melyeknek egymás nélkül nincs létük.
Miként az absztrakt lét két aspektusában - a Szellem és az Anyag kettősségében nyilvánul meg, egymástól függve, és együttesen megnyilvánulva - ugyanúgy az emberiség is a férj és a feleség két aspektusában nyilvánul meg. E kettő egymás nélkül nem létezhet, megjelenésük együtt történik.
4.
